Az eCon Engineering Mérnöki, Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság 502,28 millió forint támogatást nyert el a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalhoz benyújtott „Erősített és erősítetlen polimer anyagok nemlineáris mechanikai viselkedésének precíziós jellemzése mérnöki szimulációkhoz” elnevezésű projektjükre. A projekt keretében az eCon Engineering Kft. a Pannon Egyetemmel közösen folytat kutatás-fejlesztési munkát, mely során a fő fókuszuk a modern anyagok, különös tekintettel a gumik (elasztomerek), valamint a folytonos szálerősítésű polimer kompozitok virtuális modelljeinek fejlesztése.
Napjaink mérnöki alkalmazásaival, illetve termékeivel szemben támasztott magas követelmények olyan szintetikus anyagok alkalmazását igénylik, mint a teherviselő elemként is felhasználható polimer anyagok, valamint szintetikus/természetes gumik, amelyekből tömítések, dinamikus behatásokat elnyelő szerkezetek készülhetnek. Ezen anyagok mechanikai viselkedése a fémek esetében kifejlesztett és jól ismert megközelítésekkel sok esetben nem modellezhető. Ezek mellett a számítógéppel segített terméktervezési folyamatainak szerves része a numerikus szimuláció, mely a legtöbb fizikai problémára megoldást nyújt.
Komplexebb, erősen nemlineáris és esetenként orientáció függő, valamint magasabb szintű megközelítések ismertek ezen anyagok mechanikai jellemzésére. Ezen modellek paraméterei komplexitásuk okán nehezen meghatározhatók. Annak érdekében, hogy ezeket a szofisztikált anyagmodelleket a számítógéppel segített virtuális terméktervezés során megbízhatóan használhassuk, olyan anyagparaméter illesztési algoritmusokra van szükség, amelyek a lehető legkevesebb egyszerűsítést tartalmazzák, valamint az anyagi viselkedés statisztikai bizonytalanságát is kezelni képesek.
A projekt során a cél olyan algoritmusok kifejlesztése és felhasználói termékké alakítása a jövő mérnöki alkalmazásai számára, amely kompozit és elasztomer anyagok nyers mechanikai teszt eredményeit automatizált módon feldolgozva, nagy pontossággal képes beilleszteni az adatbázisban elérhető anyagmodellek közül az oda legjobban illeszkedőt. A beépített algoritmusok legfőbb innovációja az automatizált, tehát bizonyos mértékig mesterséges intelligenciára alapozott adatfeldolgozás mellett, az információ statisztikai bizonytalanságának számszerűsítése, valamint a kérdéses anyagot leginkább jellemző modell identifikálása. Ezzel a mérnöki szimuláció pontossága jelentősen növelhető, a termékek fejlesztésének átfutási ideje, végsősoron pedig a fejlesztési költség csökkenthetővé válik.
