Az Econ Engineering mérnökei a HUNOR-program keretein belül olyan szimulációs módszert fejlesztenek, amely űrhajósok ruházatának termikus komfortját vizsgálja virtuális környezetben. Ez a kutatás lehetővé teszi, hogy a későbbiekben a gyártók már a prototípusfejlesztés korai szakaszában optimalizálják a ruházat teljesítményét, figyelembe véve a mikrogravitációs környezet speciális kihívásait. A Spirit FM rádió egyik adásában az Econ Engineering két szakértője, Horváth Ákos CFD csoportvezető, és Kovács László K+F csoportvezető beszéltek a programhoz kapcsolódó kutatásukról, valamint a mérnöki szimulációk kulcsszerepéről az űrhajósruházat fejlesztésében.
A HUNOR-programról
45 évvel az első magyar űrrepülést követően Kapu Tibor az Axiom-4 küldetés keretein belül indult a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére a SpaceX Crew Dragon űrhajójával. Az űrállomáson magyar egyetemek, kutatóintézetek és vállalkozások kísérleteit végezte el, kihasználva az ott tapasztalható súlytalanság és sugárzás által biztosított egyedi körülményeket. Ez lehetőséget teremt arra, hogy Magyarország a 21. század kihívásaihoz alkalmazkodva meghatározó szereplővé váljon a globális űrszektorban, miközben erősíti a természettudományos, technológiai, mérnöki és matematikai (STEM) területek iránti érdeklődést.
Az Econ Engineering és a HUNOR-program: A kutatás célja és jelentősége
Az Econ Engineering mérnökei egy olyan szimulációs módszert fejlesztenek, amely űrhajósok ruházatának termikus komfortját vizsgálja virtuális környezetben. A modell figyelembe veszi az űrhajós aláöltözet gyűrődéseit, a bőrfelszín és a ruha közötti légréteget, valamint az űr mikrogravitációs környezetének sajátosságait, amelyek jelentősen befolyásolják a hőháztartást. A kutatás során valós méréseket végeznek termikus próbabábukon, anyagvizsgálatokat folytatnak, és ezeket az adatokat használják fel a szimulációk validálásához.
Interjú a Spirit FM-en
Az Econ kutatási projektjével kapcsolatban a Spirit FM készített interjút Horváth Ákos CFD csoportvezetővel, és Kovács László K+F csoportvezetővel. Az adásból kiderül, hogy a mérnöki szimulációk – sajnos vagy szerencsére – nem egy egyszerű „piros gomb megnyomásával” készülnek, hanem komplex fizikai modellezést, és sokszoros validációt igényelnek. A mérnök szakértők elmagyarázzák, hogyan készül el egy 3D-s modell a vizsgált kutatóűrhajós testéről, és miként vizsgálják a különböző környezeti hatások – például a légáramlás, páratartalom vagy hőmérséklet – hatását a ruházatra. Emellett szó esik arról is, hogy a mikrogravitáció miatt az űrben eltérő módon működik a légáramlás a test körül, ennek következtében az űrhajósoknak általában inkább, vagy hamarabb van melegük, mint a földi körülmények között.
Az interjú rávilágít, hogyan segíti a modern mérnöki szimuláció a világűrben használatos technológiák fejlesztését, és miért van kiemelt szerepe a virtualizálásnak az űriparban.
Nézze meg az interjút: YouTube videó
Hallgassa meg az interjút: Spotify podcast
Ismerje meg az Econ Engineering kutatását és szerepét a HUNOR-program által támogatott izgalmas innovációs űripari ökoszisztémában!
